A pénisz fiziológiája és szerkezete, Hímvessző – Wikipédia

A párzás A hím nemi működés egyik lényeges mozzanata a párzás, amely idegi és hormonális impulzusok, feltétlen és feltételes reflexek összehangolt láncolatában valósul meg. A párzás feltétele a párzási vágy libidoamely az ivarérettség elérésével jelentkezik, megfelelő tesztoszteronszint eredményeként.

Ugyancsak az ivarérettség elérését jelzi a hím nemi reflexek, az erekció és az ejakuláció reflexének megjelenése.

Merevedéskor erekció a hímvessző barlangos testében lévő véröblök vérrel telítődnek. A reflexet a hímvessző és a makk bőrében lévő receptorok ingerülete vagy érzékszervi hatások látás, hallás, szaglás stb. A reflex központja a gerincvelő masszázs a pénisz impotenciájához szelvényeiben S1—3 található, ahonnan paraszimpatikus efferentáció indul ki, és értágulatot okoz a merevedőtestben.

A helyi aktív bővérűséget passzív bővérűség követi, mivel a kitágult erek elnyomják a vékonyabb falú vénákat, megakadályozva ezzel a vénás elfolyást.

Az 5α-dihidrotesztoszteronnak egyes szövetekben sokkal nagyobb affinitása van a receptorhoz, mint a tesztoszteronnak, és az 5α-dihidrotesztoszteron—receptor komplex hatásosabban kötődik a célgén receptorkötő eleméhez receptor-binding element, RBEmint a tesztoszteron-receptor komplex, ezért emberben az 5α-dihidrotesztoszteronnak nagyobb jelentősége van az androgénhatásokban, mint a tesztoszteronnak. Ezt támasztják alá azok az esetek, amelyekben az 5α-reduktáz enzim genetikai okból hibás: minthogy nem keletkezik 5α-dihidrotesztoszteron, virilizációs defektus következik be. Androgénhatások Az első életévet követően, a pubertás előtt tesztoszteronelválasztás alig van a nagyon alacsony tesztoszteronszint negatív visszacsatolással szabályozza a gonadotropinelválasztást, l.

A kérődzők és a sertés rostos hímveszője az S alakú görbület hogyan húzza tovább az erekciót révén nyomul elő a tasakból, a m. A húgycső merevedőtestének hasonló reakciója megakadályozza, hogy a benne haladó húgycső összenyomódjon.

A kilövellés ejakuláció reflexét ugyancsak a makk bőrében lévő receptorok ingerülete váltja ki. A húgycső merevedőtestében megnő a nyomás, ezt kíséri a nemi utak mellékherecső, ondóvezető, húgycső és a járulékos nemi mirigyek falában lévő simaizomzat erőteljes, ritmikus kontrakciója. A reflex központja a gerincvelő hát-ágyéki szakaszán T11—L2 található, efferentációja szimpatikus. A húgyhólyag belső záróizmának záródása megakadályozza, hogy vizelet jusson az ondóba. Az ejakuláció végén, az artériák összehúzódása miatt megszűnik a merevedés.

Az ejakulációt szimpatikus idegi hatásra kialakuló általános tünetek kísérik: emelkedik a légvételek száma, nő a vérnyomás, izomremegés, izzadás figyelhető meg. Háziállataink ejakulációja lehet szinkron, egyfázisú kérődzők vagy aszinkron, többfázisos ló, sertés, kutyaamikor a járulékos nemi mirigyek egymás után öntik váladékukat a húgycsőbe. A kérődzőkre gyors párzás, rövid ejakuláció jellemző, míg a sertésnél a párzás 5—15 percig is eltarthat.

Tartalomjegyzék

A kérődzők az ondót a hüvelybe lövellik vaginalis típusú ejakulációmíg a többi háziállatunk ún. A párzást ellazulás követi, megszűnik a nemi izgalom és a hímvessző merevedése, csillapodnak az általános jelenségek. Hím állatokban rövidebb-hosszabb refrakter állapot következik, azaz nem reagálnak szexuális ingerekre. Különbséget kell tenni a párzásiés a termékenyítésiképtelenség között. Az első esetben az ondó termékeny, de valami betegség, fájdalom stb. Az erekció reflexe megzavarható, hirtelen ható vagy kellemetlen ingerek Orbáncfű és merevedés merevedés megszűnéséhez vezetnek.

Gátló, feltételes reflexek kiépülése párzási képtelenség okozója lehet.

A hím nemi működés hormonális szabályozása A here hormontermelése, valamint az itt folyó spermiogenezis folyamata a gonadotrop hormonok, az FSH és az LH vagy ICSH szabályozása alatt áll. A hipotalamusz kissejtes magcsoportjában termelődő gonadoliberin Gn-RH a vérárammal az adenohipofízisbe eljutva serkenti az FSH és az LH kiáramlását 6.

Az FSH hímivarban segíti a kanyarulatos csatornácskák szöveti differenciálódását, hat az itt folyó spermiogenezisre, elsősorban a mitotikus osztódások serkentése révén. Az LH az interstitialis Leydig-sejtekre hat, tesztoszteronszekréciót indít meg.

Ide tartozik, de nem szorosan vett nemi működés a tejtermelés, amely az újszülött táplálását szolgálja. A női nemi szervek felépítése A nőivarú állatok szaporodási folyamatainak szolgálatában a női nemi szervek állnak. A női ivarsejt, a petesejt a petefészekben fejlődik, növekedik és érik, majd tüszőrepedéskor leválik, ezután a petevezetőbe jut el.

Gazdasági állatok anatómiájának és élettanának alapjai

Rendszerint itt termékenyül meg, innen a méhbe kerül. A méhhez csatlakozó közösülőszerv a hüvely és a hüvelytornác. A női nemi szervek külső nyílása a péraajkak által közrefogott pérarés. A péraajkak között ventralisan a csikló helyezkedik el 6. Gömbölyded vagy tojásdad, tömött tapintású, páros szerv.

Alakja és nagysága állatfajok szerint különböző, mindez összefügg az életkorral, a petefészek tüszőinek számával és érésével 6. A petefészket helyzetében savóshártya kettőzetek mesovarium rögzítik. Ezek alatt kötőszövetes tok tunica albuginea helyeződik, ami a szerv belsejébe lépve gerendázatot alkot s a petefészek kötőszövetes vázát adja.

A petefészek keresztmetszetén a külső kéregállományt benne a petefészek funkcionális képleteit és a belső velőállományt erekben a pénisz fiziológiája és szerkezete kötőszövetet különítjük el. A petesejtek a petefészek tüszőiben érnek meg, amelyek védelmet nyújtanak a petesejtnek és táplálják azokat.

Egy tüszőben általában egy petesejt található, de többet ellő állatokban előfordul, hogy egy tüsző 2—4 petesejtet is tartalmaz. Érési stádiumuk alapján elsődleges, másodlagos és harmadlagos tüszőket különböztetünk meg 6. Megszületéskor a borjú kb. A másodlagos tüszőben a petesejtet a tüszőhámsejtek több rétegben veszik körül, és a tüsző körül kialakul egy kétrétegű kötőszövetes tok theca folliculi.

A harmadlagos tüszők kidomborodnak a petefészek felületéről, hólyagszerűek, jól kifejezett, kétrétegű tüszőtok veszi körül őket. Bennük sok sejtrétegű tüszőhámot, tüszőüreget,ebben tüszőfolyadékot találunk. A leválásra kész, érett petesejt a tüsző szélén, a petedombonhelyeződik el. Ovulációkor az érett tüsző fala a petefészek felületén megreped, amelyen át a petesejt a tüszőfolyadékkal együtt kisodródik,és az összeesett, nyomás alól felszabadult tüsző üregét a tüsző falának hirtelen kitágult hajszálereiből kiömlő vér tölti fel.

A vér megalvad, és az ún. Ezután a tüsző a luteinsejtek szaporodása révén sárgatestté corpus luteum, CL alakul. Ha a petesejt megtermékenyül, akkor vemhességi vagy valódi sárgatestről,ha pedig nem történik termékenyülés, periodikus sárgatestről beszélünk.

A pénisz szerkezetének fiziológiája Tartalom Humán anatómia[ szerkesztés ] A pénisz henger alakú szerv, melynek végén a makk glans penis található.

A sárgatest sejtjei később hanyatlóan átalakulnak, felszívódnak luteolízisés a kötőszövet sarjadzásával fehér, hegszerű szövet marad vissza. A primer tüszőknek csak egy kis része fejlődik ovuláció előtti Graaf- a pénisz fiziológiája és szerkezete, a többi atretizálódik,kötőszövettel átszövődik.

1. Hímvessző – Wikipédia
2. A pénisz szerkezetének fiziológiája Post navigation
3. A PÉNISZ ANATÓMIÁJA - munkasszallaskapuvar.hu, A pénisz szerkezete egy férfiban
4. Problémák a merevedéssel a tanfolyam után

Az atretizálódás oka feltehetően elsősorban mechanikai: a nagyobb tüszők fejlődésük során összenyomják a kisebbeket, illetve az azokat ellátó ereket. A petevezető tuba uterina szűk lumenű, kanyargó lefutású, izmos falú cső, amely a petefészekből kiszabadult petesejtet felveszi és a méhbe juttatja, részt vesz továbbá a spermiumtranszportban, és itt történik a megtermékenyítés.

Hasüregi nyílása széles s a petevezető tölcsérébevezet. A tölcsér utáni kitágult szakasza a petevezető ampullája,majd a szűkületa méhbe szájadzik. A nyálkahártya alatt az izomzat vastag, ezért a petevezető kemény tapintatú. Kívülről savóshártya, a petevezető fodra mesosalpinx borítja.

A méh uterus ,a megtermékenyített petesejt, a növekedő csíra, továbbá az ebből fejlődő embrió, végül a magzat védelmére és táplálására szolgál, ezenkívül részt vesz a magzat külvilágba juttatásában is.

Funkcionális anatómia II. | Digitális Tankönyvtár A pénisz szerkezetének tanulmányozása

A kétoldali Müller-cső összenövésének foka szerint különböző méhtípusok alakultak ki. Házi emlősállatainkra jellemző a kétszarvú méh, ennek egységes része a méh teste,amelyből a méhszarvakerednek. A méhszarvak hasüregi végén nyílnak a petevezetők. A méhnek a hüvely felőli, vastagabb falú részlete a méhnyak,amelynek ürege a szűk nyakcsatorna.